Barion Pixel

“Nem lehet az divat, hogy ciki pihenni és kiégetjük magunkat!” Kádár Szilvi life és business coach-al beszélgettünk, akinek egyik szakterülete a kiégés témája.

A burnout, vagyis kiégés napjaink “modern betegsége” és gyakori fenyegető veszélye, Damoklész kardjaként lebeg felettünk akár otthon vagyunk, akár alkalmazottként vagy vállalkozóként, vezetőként dolgozunk. Ez egy nagyon törékeny állapot, mely nemcsak mindennapi tevékenységeinket akadályozza, hanem depresszióhoz és fizikai tünetekhez is vezethet, ezért nagyon fontosnak tartjuk a prevenciót és azt, hogy beszéljünk róla.

– Az első kérdésem az lenne hozzád Szilvi, hogy miért is fontos a kiégésről beszélni?

Szerintem azért fontos erről beszélni, mert a mai világban a kiégés korát éljük. Ahogyan manapság élünk, ahogy berendezkedtünk a túlteljesítésre, eredményorientáltságra, és nem engedjük meg magunknak a megállást, pihenést, sajnos azt mutatja, hogy a helyzet még romlani fog a jelenlegihez képest is, pedig már most rengetegen tapasztalják a hosszantartó stressz káros hatásait, és a teljes kimerültséget magukon. Nagyon felgyorsult tempóban próbálunk élni, és ez nem fenntartható sem mentálisan, sem érzelmileg, sem fizikailag.

– Te life & business coachként dolgozol, ez mit is jelent pontosan?

Köszönöm ezt a kérdést, Zsuzsi, azt gondolom, hogy fontos kitisztázni, hogy mit is csinál a coach, és hogyan néz ki a coaching folyamat, mert erről még a mai napig sokszor nem tiszták az elképzeléseink: keverjük a coachot a mentorral, trénerrel vagy tanácsadóval, de fontos azt tudni, hogy bár vannak közös vonások, a coach ezektől a szakmáktól eltér.  A coaching partneri együttműködés az ügyféllel egy olyan gondolatébresztő, provokáló és kreatív folyamatban, ami arra inspirálja az ügyfelet, hogy a legtöbbet hozza ki magából.

Egy fontos tulajdonsága a coachnak, hogy nem ad tanácsot, nem irányítja az ügyfelet, hanem kíséri, és teret biztosít a kibontakozásához. Egy coach tudja, hogy az ügyfél a saját életének a szakértője, egyedi megélésekkel, megoldásokkal, és abban támogatja az ügyfelet, hogy ezeket a megoldásokat megtalálja.

Emellett a coach és az ügyfél a jelenben dolgozik, nem a múltbeli sérülésekre és hibákra fókuszál. Ezt cselekvésorientáltan teszi, abban támogatja az ügyfelet, hogy lépéseket tegyen, és ezáltal a jelen elakadásból a kívánt jövő felé mozduljon el.

Én life és business coachként mind a személyes, mind a szakmai fejlődést támogatom az ügyfeleim esetében, és a fő fókuszom a lendületes, energikus hétköznapok megtámogatása, a stressz kezelése, valamint a munkahelyi és magánéleti kiégés prevenciója.

– Hogy jött Neked az, hogy válts a régi munkádról, újrakezdj, és pont ezekkel a témákkal foglalkozz?

Már majdnem 5 éve, hogy én magam kiégtem. Ebben az időben IT tanácsadóként dolgoztam egy egyébként kedves cégnél, ami viszont nem volt felkészülve több ponton arra, hogy egy túlterhelt kollégával mit is lehet kezdeni.

Ekkor még nem volt annyira ismert fogalom a kiégés, és ez megmutatkozott abban is, hogy hogyan kezelte, illetve nem kezelte ezt a munkáltatóm.

A kiégésről érdemes tudni, hogy nem úgy jön, hogy bumm, egyszer csak egyik pillanatról a másikra megváltozik minden, hanem fokozatosan jelentkeznek a tünetek, mindig csak egy kicsit rosszabb a lelki vagy fizikai állapotunk. Ez nem segít abban, hogy könnyen fülön csípjük és felismerjük. Emiatt én is hosszabb ideig voltam benne ebben az állapotban, és végül az segített, hogy ebben az időben egy segítő szakemberrel dolgoztam együtt, aki felhívta a figyelmemet arra, hogy miben is vagyok.

Amikor megérkezett számomra a felismerés, jeleztem ezt a főnököm irányába. Azonban sajnos nem voltak meg a készségei és eszközei ahhoz, hogy tudjon vezetőként támogatni engem, és nem volt senki a csapatban, aki ezt a szerepet be tudta volna tölteni. Az, hogy azt éreztem, egyedül maradtam és nincs támogatásom ebben a nehézségben, csak rontott az egyébként sem túl rózsás helyzeten.

De szerencsés voltam, hiszen ebben az időszakban történt, hogy a barátom hirtelen kapott, majd el is fogadott egy holland állásajánlatot, ami fenekestül felforgatta az életünket. Felmondtam, és 1 hónap alatt lebonyolítottuk a költözést. A segítő szakember azzal engedett el, hogy miután minden, a kiköltözéssel járó teendőt kipipáltam, üljek le, és ne csináljak semmit. Ne csináljak semmit hetekig, egészen addig, amíg meg nem unom. Számomra ez első hallásra elképzelhetetlen volt, de megfogadtam a tanácsot. Ebben az időszakban kezdtem el azon gondolkozni, hogy akkor most merre tovább. Itt fontos, hogy megemlítsem, hogy ez egy olyan helyzet, amiből nehéz kimozdulni, hiszen az energiáink jellemzően nagyon alacsony szinten vannak, és a reményvesztettség, tehetetlenség uralkodik el rajtunk. Sokat segített nekem az elmozdulásban az, hogy nem zárkóztam el az önismereti munkától. Ez az, ami végül a karrierváltás, egészen pontosan a coaching irányába vitt el, egy olyan missziótudattal, hogy szeretnék másoknak egy biztos pontként támogatást nyújtani abban, hogy a kiégés ne egy alapállapot legyen, amiben az ember magára marad. Hiszen ez egy nagyon törékeny állapot, ami veszélyes tud lenni, és akár depresszióhoz is vezethet.

– Mesélnél arról, hogy mik azok a felismerések, amik ebben az elmélyülésben, a holland élet és az önismereti munka során jöttek szembe veled?

Azt gondolom, hogy amikor külföldre költözünk, az önmagában sok tanulást tud hozni magával. Az első évek bőven az alkalmazkodásról szólnak, újra kell építeni magunkat, a kapcsolatainkat, a szokásainkat. Ha már ezt egy kicsit tudatosabban csináljuk, az egy komoly önismereti munkát jelenthet. Ez rengeteget segíthet abban, hogy reziliensebbekké váljunk, és sokkal rugalmasabb szemléletmóddal tudjunk beleállni új, stresszel járó helyzetekbe. Ez az én esetemben fokozottan szerepet játszott, hiszen pont úgy jött ki a lépés, hogy a kiköltözésünket követő fél évben indult a COVID, ami a befelé fordulást, elmélyülést támogatta. Egyfajta újratervezés volt ez nekem, és ez alapozott meg annak a kiegyensúlyozott életmódnak, ahogyan most élek. Ezt a folyamatot támogatta a holland kultúra megismerése, ami azzal a felismeréssel járt, hogy bizony nem a munka az első, és hibázni emberi dolog. Azt tapasztalom, hogy a hollandok könnyedebbek, mernek hibázni, sokkal többet mosolyognak, és a túlórázáshoz sem ragaszkodnak, sőt! A legtöbben úgy élik az életüket, hogy tudják: vannak a munkánál sokkal fontosabb dolgok is.

Ez egy nagy kontraszt volt a korábbi gondolkodásmódomhoz képest, miszerint a munka, a betöltött pozíció és a státusz kardinális kérdések, keményen kell dolgozni, és ezek azok a dolgok, amik boldoggá tehetnek. Már egyetemistaként tudatosan építettem a karrierem, és kb 15 évet töltöttem el különböző pozíciókban, amikbe mindig lelkesen, jó munkavállalóként álltam bele. Ezek után fel kellett ismernem, hogy pont ez a kényszeres, karrierközpontú gondolkodásmód, illetve az ezt támogató életstílus az, ami a kiégésemhez vezetett.

– Mi az, amit mindenképp érdemes tudni a stressz és kiégés kapcsán?

Az egyik az, hogy értsük meg, hogy a stressz önmagában nem rossz vagy káros, hanem egy természetes reakciója a szervezetünknek, amit bizonyos stresszforrásokra, az életünk mindennapi követelményeire és nyomására ad. Ilyenkor a szervezetünk hormonokat, adrenalint és kortizolt szabadít fel, hogy felkészüljön erre a felismert fenyegetésre vagy kihívásra. A rövid távú stressz segíthet mobilizálni az energiát és növelni a teljesítményt, amire bizonyos helyzetekben szükségünk is van. Azonban a probléma ott kezdődik, ha a stressz krónikus jellegű, hosszabb ideig áll fent, ebben az esetben káros hatással lehet az egészségünkre és jóllétünkre. Tehát nem az a cél, hogy stresszmentes életet éljünk, hanem az, hogy a hosszú ideig fennálló stresszt felismerjük, megkeressük az okát, és tegyünk lépéseket.

Mert a kiégés pont így alakul ki, ha a hosszan tartó stresszt nem kezeljük. Ilyenkor érzelmi, fizikai és mentális kimerültséget tapasztalunk meg magunkon, ami reményvesztettséggel, letargiával társul. Főleg munkahelyi környezetben beszélünk róla, de szeretem hangsúlyozni, hogy nem csak munkahelyi környezetben fordulhat elő. Az is fontos, hogy felismerjük, hogy milyen káros az a hozzáállás, hogy “te égtél ki, ez a te problémád”. Persze kell, hogy az egyén dolgozzon azon, hogy a kiégett állapot ne maradjon meg az életében, de emellett van még két fontos szereplő ebben a történetben. Az egyik a környezet, ami a hosszantartó stresszt okozza, hiszen ha ott nem történik változás, szemléletmódváltás, akkor az könnyen visszataszíthat a kiégett állapotba.

És muszáj beszélnünk arról is, hogy közösen, társadalmilag milyen felelősségünk van abban, hogy az jelenti a rangot, hogy ki mennyire sokat dolgozik, vagy mennyire fáradt. Szinte elvárásként támasztjuk egymás felé, hogy túlterheljük magunkat, tapossuk a saját határainkat, legyünk mindig tökéletesek, miközben ciki pihenni, töltődni, és nem túlórázni. Itt kell meghúzni a határt, nem lehet az a divat, hogy kiégetjük magunkat. Sokkal inkább arra kellene törekednünk, hogy megtaláljuk a saját megoldásainkat és eszközeinket a mentális jóllétünk eléréséhez, és ezt ne megúszósan tegyük, hanem merjünk a saját belső hangunkra hallgatni, és afelé menni, amitől mi, egyénileg jól érezzük magunkat.

Ha valaki tapasztalja magán a túlzott stresszt és kiégést, mit tanácsolnál, mi a teendő és miért fontos, hogy időben kérjünk segítséget?

A kiégés nem játék. Vedd komolyan, ne vedd félvállról, hiszen ha nem kezeled, komoly fizikai és mentális tünetekkel járhat. Nem véletlen, hogy már az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) Betegségek Nemzetközi Osztályozásában (ICD-11) is szerepel. Természetesen igaz ebben az esetben is, hogy megelőzni sokkal könnyebb, mint visszafordítani.

A kiégés jellemzője, hogy sötétebben látod a dolgokat, úgyhogy ha éppen ebben vagy, tudd, hogy a helyzeted valójában sokkal jobb, mint amilyennek most tűnik számodra! Megvan benned az az erő és tudatosság, amivel le tudod küzdeni az előtted álló nehézségeket. Ezért is fontos az, hogy merj szakértőt megkeresni, aki egyrészt támogató jelenléttel, megértéssel fordul feléd, másrészt támogat abban, hogy tisztábban ráláss és könnyebben elmozdulj abból a személetmódból és azokból a működésekből, amik lekorlátoznak.

Nagyon hiszek a kis lépések erejében. Ahogy Lao-ce is mondja, „Az ezer mérföldes utazás egy lépéssel kezdődik.” Elég, ha ma csak egy dolgot teszel meg magadért, de azt tedd is meg!

-Hol lehet téged megtalálni?

A https://kadarszilvi.com weboldalamon minden fontos információt megtaláltok arról, hogy hogyan lehet velem coachként kapcsolódni. Fent vagyok az Instagramon és Facebookon is, @kadarszilvi.coaching néven. Ha szeretnél elmélyülni a stresszkezelés és a kiégés elkerülésének rejtelmeiben, érdemes követni ezeket a tartalmakat, mert folyamatosan tartok workshopokat is a témában, illetve készülök egy 5 napos kihívással és egy kis meglepetéssel is a nyár folyamán.

Megosztás